Alább részletesen közzétesszük azokat a törvényi helyeket, amelyek az év végéig zajló presbiterválasztás egyházi jogszabályi keretét adják.
1. A presbiterekre vonatkozó szakaszok a többször módosított 1996. évi I., a Magyarországi Református Egyház választójogi törvényében.
Az egyházközség nem lelkészi tisztségviselőinek választása
1. § (1) Az egyházközség nem lelkészi tisztviselői: a főgondnok vagy gondnok és a presbiter.
(2) A tisztségviselőket az egyházközségi közgyűlés választja meg. Az egyházközségi közgyűlést az egyházközség választójoggal rendelkező tagjai alkotják.(3) A választók névjegyzékét háromévenként, a választást megelőző
naptári év december 31-i állapota szerint készíti el a presbitérium, és évenként kiigazítja azt. Minden naptári év január 15-31. között közszemlére teszi, amelyet a helyben szokásos módon az egyháztagok tudomására hoz. Az
egyes egyháztagok esetleges észrevételeit is figyelembe véve a lelkészi hivatal a választók névjegyzékét minden naptári év január 31-el lezárja és kettő példányban az illetékes esperesi hivatalnak megküldi. Az esperesi záradékolást követően az egyik példány az esperesi hivatalban marad, a másik példányt a lelkészi hivatal őrzi. A névjegyzéket az egyházközség, illetve a felettes egyházi testület tagjai bármikor megtekinthetik.
2. § (1) Az egyházközségi közgyűlés helyét és időpontját az azt megelőző két vasárnapon a szószékről és a helyben szokásos egyéb módon ki kell hirdetni.
(2) Az egyházközségi közgyűlés határozatképes, ha azon az egyházközség választójoggal rendelkező egyháztagjainak legalább 10%-a jelen van, de ez nem lehet kevesebb a presbitérium létszámának kétszeresénél. Amennyiben az egyházközség (társegyházközség) több településre terjed ki, illetve több istentiszteleti állandó helye van, a közgyűlés egyházrészenként, mint részközgyűlés is megtartható. A határozatképességet a jegyzőkönyv alapján utólagosan állapítja meg a választási bizottság.
(3) Határozatképtelenség esetén újabb egyházközségi közgyűlést a meghiúsult közgyűléstől számított 14. napra kell összehívni, és ezt a közbeeső vasárnapon is ki kell hirdetni. Az így megismételt egyházközségi
közgyűlés a megjelentek létszámára tekintet nélkül határozatképes.
3. § (1) A tisztségviselők megbízatásának időtartama egységesen 6 év.
(2) Ha a 6 éves időköz letelte előtt az egyházközségi főgondnok vagy gondnok tisztsége üresedik meg, illetve a presbitérium létszáma kétharmad alá csökken, időközi választást kell tartani. Az így megválasztott tisztségviselő megbízatása a következő általános választásig tart.
A jelölés és választás
4. § (1) A választást megelőzően legalább 60 nappal a presbitérium az egyháztagok köréből - az egyházközség lelkipásztorát is beleértve - 3-7 tagú bizottságot választ, amely a jelölési (választási) és a szavazatszámlálói feladatokat is ellátja.
A lelkipásztor a bizottság tagjait - a megválasztásuk utáni vasárnapon - bemutatja a gyülekezetnek, ismerteti a feladataikat és a jelölés módját. Ezt követően a bizottság tagjai a gyülekezet előtt fogadalmat tesznek a választási törvény maradéktalan megtartására és titoktartásra. A gyülekezet lelkipásztora a bizottságnak tagja.
A bizottsági tagság a tisztségviselői jelöltséget kizárja.
A jelölőbizottság tagjai köréből az elnököt titkos szavazással maga választja.
(2) A bizottság a választást megelőzően 30 nappal, a tisztségviselőkre a gyülekezetben végzett széles körű tájékozódás alapján tesz javaslatot a presbitériumnak.
A presbitérium a bizottság javaslatát figyelembe véve összeállítja a jelöltek listáját, és az egyházközségi közgyűlés elé terjeszti.
(3) Minden tisztségre 1-3 nem lelkész jellegű[1] személyt lehet jelölni.
(4) Választásra csak az bocsátható, akit szabályszerűen jelöltek és a jelölést elfogadta.
(5) A jelölteket a választást megelőző vasárnapon a gyülekezetnek be kell mutatni.
5. § (1) A választás helyét és idejét a presbitérium tűzi ki.
(2) Új egyházközség alakulásakor vagy a presbitérium feloszlatása esetén a választás helyét és időpontját az esperes tűzi ki.
Ezen esetekben a bizottság tagjait az esperes kéri fel az egyházmegye tisztségviselői és az egyházközség tagjai köréből.
6. § (1) A választás az istentiszteletet követő egyházközségi közgyűlésen történik.
(2) Az egyházközségi közgyűlés kezdetén a választási bizottság elnöke megállapítja a jelenlevő választásra jogosultak számát, felkéri a presbitérium jegyzőjét a jegyzőkönyv vezetésére és két egyháztagot annak hitelesítésére, valamint ismerteti a választási eljárás szabályait.
7. § A választás szavazólapok felhasználásával titkosan történik, amelyeket a választási bizottság készít elő.
8. § (1) A titkos szavazás a presbitérium által kiadott és az egyházközség pecsétjével ellátott szavazólapon történik, amelyeken a jelöltek nevét ábécé sorrendben kell feltüntetni.
(2) Az elkészített, a felhasznált, valamint a fel nem használt szavazólapok számát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A választói névjegyzékben a szavazó aláírásával igazolja a szavazólap átvételét.
(4) A szavazólapon a presbitérium határozata alapján együttes vagy személyenkénti megjelöléssel lehet szavazni.
(5) A szavazást először a presbitérium tagjaira kell elrendelni. Ezt követően kerül sor a további tisztségviselők megválasztására. Amennyiben a választási bizottság állásfoglalása alapján egyidejűleg választják a presbitereket és a további tisztségviselőket, akkor a többi tisztségviselő csak akkor tekinthető megválasztottnak, ha egyben presbiterré is választották.
9. § (1) A leadott szavazatokat jelöltenként kell összeszámolni.
(2) Az érintetlenül leadott szavazólapot érvénytelennek kell tekinteni.
Ugyancsak érvénytelen, ha a választhatóknál több személyre adtak le szavazatot.
(3) Egyéni tisztségviselő esetén megválasztottnak azt kell tekinteni, aki
a jelenlevő szavazók több mint felének szavazatát megkapta.
(4) Amennyiben a többséget egyik jelölt sem nyerte el, a legtöbb szavazatot kapott két jelöltre új szavazást kell elrendelni és lefolytatni, és azt kell megválasztottnak tekinteni, aki az ismételt szavazás
eredményeként a szavazatok többségét elnyerte.
(5) A presbiter jelöltek közül azokat kell megválasztottnak tekinteni, akik sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.
(6) A pótpresbiterek behívási sorrendje a kapott szavazatok száma alapján történik.
(7) Szavazategyenlőség esetén sorshúzással kell dönteni.
(8) A választás eredményét a bizottság elnöke azonnal kihirdeti a közgyűlés jelenlevő tagjainak. A tisztújítás végeredményét a következő vasárnapi istentisztelet(ek)en a szószékről ki kell hirdetni.
(9) A választói közgyűlésről készült jegyzőkönyv hiteles másolatát 3 napon belül meg kell küldeni az egyházmegye elnökségének.
(10) A választás eredményének jogerőre emelkedését követően az újonnan megválasztott tisztségviselők esküvel foglalják el szolgálati helyüket. Nem kell esküt tennie annak, akit folytatólagosan ugyanarra a
tisztségre választanak meg.
Jogorvoslatok
10. § (1) Ha valamely jelölt megválasztása érdekében vagy ellene az egyházi élet tisztaságával össze nem férhető módon a választás eredményére befolyást gyakoroltak, vagy ha a választókat szavazati joguk gyakorlásában
bármilyen módon akadályozták, választási szabadságukat korlátozták, a választást vagy annak azt a részét, amely a meg nem engedett eszközökkel megválasztott jelölt megválasztására vonatkozik, érvénytelennek kell
nyilvánítani.
(2) Érvénytelennek kell nyilvánítani azt a választást is, amelynél e törvénynek a választási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit nem tartották meg.
11. § (1) A választási eljárás vagy bármelyik tisztségviselő megválasztása ellen panaszt tenni jogosult:
- a választás során résztvevők 10%-a,
- az illetékes egyházmegye elnöksége,
- az illetékes egyházmegye jogtanácsosa,
- illetve, akit jogsérelem ért.
(2) A panaszt a választás napjától számított 15 napon belül lehet benyújtani a választási bizottság elnökéhez. E határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.
(3) A választási bizottság a panaszt 8 napon belül felterjeszti az egyházmegyei bírósághoz.
(4) A bíróság a panaszt érdemben elbírálja. Elutasítja, ha az nem jogosulttól származik, elkésett, vagy alaptalan. Amennyiben a panasz megalapozott, dönt a választási eljárásnak egészben vagy részben érvénytelenné nyilvánításáról és a választó testületet határidő kitűzésével az érvénytelen részben új eljárásra utasítja.
Az Egyházmegyei Bíróság - az egyházi törvénykezésről szóló törvény soronkívüli eljárásra vonatkozó szabályai szerint - határoz. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
2. A presbiterekre vonatkozó szakaszok a többször módosított Magyarországi Református Egyház alkotmányáról és kormányzatáról szóló 1994. évi II. törvényből.
Az egyházközség testületei
25. § Az egyházközség önkormányzati és igazgatási feladatait teljesítik:
1. az egyházközségi közgyűlés,
2. a presbitérium,
3. az egyházközség elnöksége: a lelkész és a főgondnok (gondnok)
együttesen,
4. az egyházközség tisztségviselői és alkalmazottai,
5. a presbitérium által létrehozott bizottságok.
___________________________________________________
Az egyházközség tisztségviselői és alkalmazottai
27. § (1) Az egyházközség tisztségviselői:
1. a lelkipásztor, a vallásoktatói és intézeti lelkész, beosztott lelkész, segédlelkész, és a díjazott diakónus és diakonissza,
2. a főgondnok, a gondnok, a presbiterek.
_______________________________________________________
A presbiterek
46. § (1) A presbiterek az egyházközség lelki és anyagi javainak sáfárai, akiket az egyházközség életének felelős irányítására az egyházközségi választók névjegyzékébe felvett egyháztagok közül kell választani a törvény
előírásai szerint.
(2) Presbiterré az választható, aki legalább 3 éve teljes jogú egyháztag és a választó gyülekezetnek legalább 1 éve tagja.
47. § A presbitérium választott tagjainak létszámát minden egyházközségre nézve a presbitérium határozata alapján az egyházmegyei közgyűlés hagyja jóvá. A presbiterek száma a lelkészeket és a (fő)gondnokot nem számítva négynél kevesebb nem lehet. A presbitériumnak hivatalból tagjai az egyházközség megválasztott lelkészei.
48. § A presbiterek mellett pótpresbitereket is kell választani, akiknek a száma a választott presbiterek számának legalább negyed része. Ha a presbiteri tisztség a választási cikluson belül megüresedik, a presbitérium
által behívott a választás sorrendjében következő pótpresbiter foglalja el a megüresedett helyet.
49. § (1) A presbiter tisztsége megszűnik a választási ciklus lejártával, a választók névjegyzékéből való törléssel, továbbá elhalálozás, lemondás vagy jogerős határozattal történt elmozdítás folytán.
(2) Ha a presbiter a presbitérium három egymást követő gyűlésén nem jelenik meg, és elmaradását nem igazolja, presbiteri tisztségéről lemondottnak kell tekinteni. A presbitert lemondottnak nyilvánító
presbitériumi határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 8 napon belül az egyházközség elnökségéhez benyújtott, de az egyházmegyei bírósághoz intézett panasznak van helye.
A presbitérium
50. § A presbitérium az egyházközség vezető testülete, lelki és anyagi életének irányítója. E körben feladatai:
1. az istentiszteleti, missziói és lelkigondozói feladatokat végzi, és teljesítésére felügyel,
2. a gyülekezeti és intézményes diakónia gyakorlását szervezi,
3. az egyházi törvény szerint ráruházott jogkörben gyakorolja az egyházfegyelmezést,
4. új tisztségek és állások szervezéséről és betöltésének feltételeiről határoz,
5. az egyházközség ingó és ingatlan javait kezeli, vagyontárgyainak elidegenítése vagy megterhelése, új vagyontárgyak szerzése, kölcsön felvétele tárgyában határoz,
6. az egyházközség költségvetését és zárószámadását évenként elfogadja, és jóváhagyásra felterjeszti,
7. egyházközségi szabályrendeletet alkot,
8. az egyházmegyei közgyűlésre képviselőt választ, és szavaz a törvény értelmében felsőbb egyházi hatóságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról,
9. a választók betűrendes névjegyzékét elkészíti és felterjeszti az egyházmegyének,
10. általában eljár a törvényben hatáskörébe utalt minden ügyben.
51. § (1) A presbiteri gyűlés elnöke a lelkipásztor, társelnöke a főgondnok vagy gondnok. A gyűléseket a presbitérium elnöksége hívja össze és vezeti. Az elnökség tagjai az elnöki feladatok végzése tekintetében egymás között megegyezhetnek.
(2) Az egyházközség elnökségének akadályoztatása esetén a presbitérium összehívásáról az egyházmegyei elnökség gondoskodik.
(3) Ha az egyházközségnek több lelkipásztora van, a presbitérium három naptári évre választja közülük a presbitérium lelkészi elnökét.
52. § (1) A presbiteri gyűlést szükség szerint, de legalább negyedévenként kell tartani.
(2) A presbiteri gyűlést össze kell hívni akkor is, ha a presbitérium tagjainak negyed része a tárgyalandó ügyek megjelölésével írásban kéri, vagy ha a felsőbb egyházi hatóság elrendeli.
(3) A presbiteri gyűlés az egyháztagok számára nyilvános, de az elnök vagy a jelenlevő presbiterek negyedrészének kívánságára zárt ülést kell tartani.
(4) A presbiteri gyűlésen a pótpresbiterek és az egyházközség alkalmazottai tanácskozási joggal vehetnek részt.
(5) Az egyházközség intézményeinek vezetőit tanácskozási joggal meg kell hívni.
53. § (1) A presbitérium gyűlésére a presbitérium valamennyi tagját a gyűlés helyének, idejének és a tárgyalandó ügyek megnevezésével legalább 48 órával előbb meg kell hívni rövid úton vagy levél útján.
(2) A meghívón nem közölt ügyekben döntés nem hozható. A gyűlés előtt legalább 24 órával beadott minden önálló indítványt a napirendre fel kell venni.
54. § (1) Érvényes határozathozatalhoz a presbitérium tagjai több mint felének jelenléte szükséges. Ha a presbiteri gyűlés első ízben határozatképtelenség miatt nem volt megtartható, másodszori meghívásra a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes.
(2) A presbitérium a jelenlevők szavazatainak egyszerű többségével (50% + 1) hozza határozatait. Szavazategyenlőség esetén az ülést vezető elnök szavazata dönt. Személyi kérdés esetén titkos szavazással kell dönteni.
55. § A presbiteri gyűlést a lelkész imádkozással és bibliaolvasással nyitja meg és imádkozással zárja be.
56. § A presbiteri gyűlésről a jelenlevők nevének felsorolásával, valamint az ügyek tárgyalását részletesen feltüntető jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnökség, a jegyző és a két felkért tag aláírása hitelesít. A jegyzőkönyvet a következő presbiteri gyűlésen ismertetni kell, a határozatokat fel kell olvasni, és ezután kerül sor a hitelesítésére.
57. § (1) A presbitérium határozata ellen közlését követő 15 napon belül az egyházmegyei közgyűléshez fellebbezésnek van helye.
(2) A határozat ellen fellebbezéssel élhet az, akit a határozat érint, illetve az egyházközség választóinak 1/10 része.
(3) Ha a presbitérium megállapítja, hogy határozata jogszabályt sért, azt saját hatáskörében visszavonhatja vagy módosíthatja. Ellenkező esetben a fellebbezést a presbitérium elnöke a presbitérium észrevételével együtt 8 napon belül köteles az egyházmegyei közgyűléshez felterjeszteni.
58. § (1) A presbitérium határozata csak az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyása után válik érvényessé, ha:
a) az egyházközségek addigi beosztásának és egymáshoz való viszonyának a változtatására, új egyházközség szervezésére, vagy az egyházközségeknek több önálló egyházközségekre való megosztására,
b) új lelkészi állás szervezésére, illetve létező megszüntetésére vonatkozik.
(2) A presbitérium határozata fokozatos egyházi hatóság jóváhagyásával válik érvényessé, ha a döntés:
1. ingatlan vagyon szerzésére, megterhelésére vagy elidegenítésére, kölcsön felvételére,
2. ajándék, örökség elfogadására vagy visszautasítására,
c) műemlék vagy műemlék jellegű ingatlanra, műkincs vagyonra, egyházi tulajdon átalakítására vagy építkezésre vonatkozik.
(3) A jóváhagyási rendet a gazdálkodásra vonatkozó egyházi jogszabályok állapítják meg.
59. § (1) Ha felsőbb egyházi hatóság azt észleli, hogy az egyházközség jogszabálysértő határozatot hozott, a határozat végrehajtásának felfüggesztését rendelheti el, és határidő kitűzésével a határozat felülvizsgálatára vagy megváltoztatására hívhatja fel a presbitériumot. Ha a presbitérium ennek nem tesz eleget, az ügyet az egyházmegyei elnökség döntés végett az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti.
(2) Amennyiben az egyházmegyei közgyűlés a presbitérium határozatát hatályon kívül helyezi, a presbitérium 15 napon belül megfelelő új határozatot köteles hozni.
(3) Ha a presbitérium sorozatosan törvényellenes határozatokat hoz vagy a felsőbb egyházi hatóságok törvényes rendelkezéseinek végrehajtását megtagadja, az egyházmegyei közgyűlés kimondhatja a presbitérium feloszlatását és új presbitérium megválasztását. A választás megtörténtéig az egyházközség ügyeinek vitelére az egyházmegye másik egyházközségnek presbitériumát jelölheti ki.