Válságmenedzsment és spirituális valóság

Mindenkire másképpen hatnak a rossz hírek, abból pedig jön elénk bőven a telefonunkból. Bagdy Emőke pszichológus azt tanácsolja, lelki egészségünk megőrzéséért legyünk tudatában annak, mit tesz a válság a testünkkel és a lelkünkkel.

Magyarázata szerint lelki életünk különbözősége dacára mindannyiunkban azonos biológiai folyamatok zajlanak a válságban. – A stressztörvény azt mondja: üss vagy fuss! A mellékvesevelő adrenalint termel, a mellékvesekéreg kortizolt, küzdőhormont, ezek védekezésre, menekülésre vagy támadásra készítenek föl. Ha nincs akció, a magas készültségi szint önpusztító erőként károsítja a szervezetet – hangsúlyozza a pszichoterapeuta. Úgy véli, nem mondhatjuk gőgösen azt, hogy minket nem érintenek a körülöttünk zajló események, mert akaratunk ellenére is reagál a szervezetünk. Ha a legmagasabb tudatossági szint nem is, a tudattalan válaszolni fog, mert a szervezet egy egész. Elindulnak az intrapszichés, a veszélyeket elhárító belső lelki mechanizmusok, amelyek a lelki bizonytalanságot igyekeznek enyhíteni. – A krízis csúcspillanatában, amikor az új próbatétel előtt tehetetlenül állunk, olyan pánikállapotba kerülünk, hogy szinte elbutulunk, mivel a memória és a szorongásközpont közel vannak egymáshoz, ez a debilizáló szorongás. Senki sem okos a krízis legintenzívebb szakaszában – magyarázza a professor emerita.

A szervezetet nem hagyhatjuk krónikus feszültségállapotban. Ezt segít csökkenteni a szoros napirend; a séta, a sport, mivel a mozgásban elégetjük az akcióra földuzzadt energiánkat. Ne maradjunk egyedül, keressünk valakit, akivel megoszthatjuk a történéseket, mivel a verbális csatornán keresztül oldódik a belső lelki feszültség. A pszichológus szerint igyekezzünk minél hitelesebb ismereteket szerezni a történtekről. – A bizonytalanság a legalapvetőbb emberi szükségletet, a biztonságot veszi el az embertől, még a szeretetnek is előfeltétele. Cselekedeteinket ugyanis nem a realitáshoz, hanem az adott érzelmi állapotunkhoz igazítjuk, ahhoz, hogyan ítéljük meg a helyzetet, ezért felelősek vagyunk azért, mit gondolunk és hogyan érzünk az adott helyzetben – teszi hozzá.

Bagdy Emőke szerint nem elég megbízható információt szerezni, azt egymásnak hitelesen adjuk tovább! Mint elmondja, a legfontosabb emberi dimenzió az interperszonális, a szociális, mert életminőségünket kapcsolataink határozzák meg: hogyan érezzük magunkat a bőrünkben, egészségesek, boldogok vagyunk-e. A boldogságpszichológia két kérdése: mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel, és mennyi a pozitív élmény benne. – Nem mitizálja, nem keveri össze az örömmel, amely felvillanó eseményhez kötött, szívet melengető érzés. Az örömök epizodikusak az életben, a boldogság állapot, a biztonságos, jó közérzet alapállapota, noha nem egyenletes – fejtegeti a pszichoterapeuta.

– A krízisben egyéni lelki szerkezettől és működéstől függ, milyen mélyre zuhan az ember, mennyire károsodik testileg, lelkileg, kapcsolatilag. Fontos, hogy mit kommunikálunk egymás felé, hogyan változtatja meg gondolkodásunkat a krízis folyamata. Próbáljunk pozitív irányt venni, kompenzáljuk a belső állapotot egymás erősítésével! A karanténban az otthoni munkavégzés szinte kötelező volt, ha nem csinálhatom a korábbi teendőket, egyenlítsek azzal, hogy teszek valami hasznosat, például: sütök-főzök, aktív vagyok – hangsúlyozza.

A pszichológus a szervezetben lévő automatizmusokra is kitér, amelyekből közel kétezret fedeztek fel. Bátorít, tanuljunk meg belőle néhányat. – Tudatosítsuk, hogy a derű állapotát akkor is el kell érnünk, ha nagy veszélyben vagyunk! Tegyük fel a mosolyt az ajkunkra! Az izomműködésről az idegrendszeren keresztül értesül az örömközpont, beindul az automatizmus. Bár egyáltalán nincs kedvünk mosolyogni, az automatizmus működik, az immunrendszer állapota javul. Neurohormon, kapcsolathormon, örömhormon, pszichológiai vitalitásgenerátorok szabadulnak fel, amelyek életerő-serkentők. Derűs arccal kevésbé hajlunk panaszkodásra, nem lehetünk szellemi környezetszennyezők. A pesszimista magatartás két irányban károsít: saját szervezetünket pusztítja, rossz biológiai állapotba juttat, védekezésképtelenné teszi az immunrendszert, kommunikáció szempontjából rendkívül ártalmas. Rosszkedvünkkel, pesszimizmusunkkal, rágódásunkkal mások mentális állapotát is szennyezzük. Egy ember minimum hét másik lelkiállapotát befolyásolja. Ezt ne felejtsük el! Interperszonális szempontból kulcsszavaink: a derű, a humor, a felülemelkedés. Ezek segítenek enyhíteni, domesztikálni, megszelídíteni a bajt, egy kicsit enyhíteni a szenvedést, segíteni magunkon és egymáson – magyarázza.

Bagdy Emőke úgy véli, szinte mindenki másképpen értelmezi a spirituális dimenziót, de az emberben benne van a genetikai program, miszerint amikor életet fenyegető veszedelembe kerül, amelyben nem kap megnyugtató magyarázatot, nem ad választ a tudomány, jön a megváltó erejű hit. A hit általános, közös emberi képességünk, amely belső bizonyosságot teremt. Életének legszélsőségesebb pontjain a legateistább is azt mondja: „Jaj, Istenem!” – Lehet, nem tudjuk megmagyarázni Isten létét, nincs rá tudományos bizonyíték, de a hitünk megadja a belső bizonyosságot. Mindenkinek megvan az egyedi válasza arra, mi következik a halál után, honnan jöttünk, hova tartunk, ez a világnézet, amelyből következnek a feleletek. Az ateizmus is hit, az ember Isten nélkül értelmezi a világot. A világmagyarázat belső meggyőződést hordoz. Ahogy magyarázom, értelmezem a világot, ahhoz igazodom, ahogy érzem, az határozza meg a cselekedeteimet – fejtegeti a pszichoterapeuta.

Bagdy Emőke három kérdéssel próbára teszi közös emberi hitünket. Ahogy a beszélgetésnél mi is megválaszoltuk, tegyék ezt Önök is! – Élni fogsz holnap? Nem tudod, de hiszed? Reméled? Valószínűleg Önök is úgy válaszolták meg: nem tudom, de hiszem és remélem. A pszichológusnő szerint mindenki azonosan feleli meg a kérdéseket.

– Hitünk tárgyát nem tudjuk bizonyítani, de meg vagyunk győződve róla. Ez a képesség emel ki a jelenből és nyitja ki a jövőt számunkra. Ha reméled, hogy van holnap, tervezd meg! Nyiss perspektívát a jövőre! A remény napról napra biztat erre bennünket: élni fogsz, és bátran gondolj a holnapra! A spiritualitás lényege a hit, hiába nincs mögötte tudományos magyarázat, értelemmel töltjük meg, jelentést adunk neki. A túlélés-pszichológia kulcsa a spirituális dimenzióra nyitás – részletezi.

Bagdy Emőke szerint aki eddig nem foglalkozott a spirituális valósággal, annak ideje elkezdeni. Hangsúlyozza, határozzuk meg életünk értelmét: kiért élek, miért élek? A válaszokban szeretteinket és az alkotás vágyát találjuk meg, hogy megvalósítsuk, amire vágyunk. – Az ember fontos szeretne lenni a világban, jel, szimbólum. Akkor vagyunk azok a másik számára, ha becsül, szeret minket. A hit hatalmas megtartó erő, akár esik, akár fúj, akár van fenyegetés, akár nincs. Az elmúlt két évszázad bűne, hogy letaszította Istent a trónról, és a tudományt ültette a helyére. Megígérte, megváltja a világot, elhozza a boldogságot, de becsapott bennünket. Akik Isten szeretetébe kapaszkodtak, azokat félretolta, megbélyegezte és elítélte, a papokat kivégezte és lágerbe küldte, de a hit nem pusztítható el. Felekezeti rendszerünk a hit vallási megnyilvánulása, például én hívő református vagyok – vallja Bagdy Emőke. – Történetileg, társadalmilag azért kezeljük rosszul a krízist, mert a válságkezelés a túlélés pszichológiájával egyenlő, azaz bármi történik, a világnézetünkbe kell kapaszkodnunk, amely arra bátorít, hogy higgyük és reméljük, élni fogunk, és így tervezzük az életünket. Függetlenül attól, hogy mi történik most Ukrajnában, ne adjuk fejünket a búnak, ne tápláljunk rémképzeteket. Ha félünk, a fantázia túlszárnyal minden konkrétumot, sokkal vadabb és szörnyűbb képeket fest, a poklok poklába kerülünk. Inkább a teremtő, alkotó fantáziát használjuk, a kreativitás érzelmi agyát, a jobb agyféltekét – teszi hozzá.

A nagy túlélő, Viktor E. Frankl Mégis mondj igent az életre! című könyvében a koncentrációs tábor mélységeit írja le. Arra tette fel életét, hogy utolsó leheletéig segítse fogolytársait. – Az altruizmus, önzetlenség kutatása szerint amikor embertársunknak segítünk, automatizmus indul be: az idegrendszer parancsot küld a testnek, működj jobban, mert ezáltal segíthetsz a másikon. Jobban működik az idegrendszer, neurohormonok árasztják el a szervezetet, kedélyjavítók, fájdalomcsillapítók. Ha úgy adunk, hogy nekünk sincs elég, akkor biológiailag is megkapjuk a segítséget a túlélésre. Ezt rákbetegeknél is igazolták – magyarázza a klinikai szakpszichológus.

Bagdy Emőke úgy véli, a válságban a legjobb stratégia az egoizmus útját elhagyva tenni a másikért, hiszen életünk értelme, hogy valakiért és valamiért élünk. – Káros a mai konzumizálódott, egoisztikus kultúra, mivel tárgyiasítja a szükségleteket. Hazug módon materiálisan határozza meg az élet értelmét: halmozni a tulajdonunkat, házat, vagyont, birtokot, pénzt – vélekedik a pszichoterapeuta. Szerinte a tudomány korrumpálódott, amikor ledobta Hirosimára az atombombát, azóta is csak gyártja az emberpusztító gépezeteket. A tudomány átadta a helyét a mammonnak. A kultúrák világszerte a pénz materiális dimenzióját erősítették meg. Elvetették a hitet, mert azonosították a vallással. – Normasértő világban élünk, nincs miheztartás és etikai központi konszenzus. A nagy törvénykönyv, a Tízparancsolat nincs benne az emberek szívében. Nincs egyetértés abban, hogy ne ölj, ne lopj... Etikai relativizmusban élünk, azaz teszem, amiről úgy gondolom, hogy nekem jó. De a legfőbb parancsot mégis az fogja megadni, mit jelent számomra a világ, és mi az életem értelme – foglalja össze Bagdy Emőke, és úgy folytatja, hogy a válság után megújulás jön majd. Keresztyénként a Bibliát olyan ősforrásnak tekinti, amelynek Tízparancsolatát elfogadja, és az isteni ígéretet is, hogy az élet örök, és Isten megkegyelmez. – A bal agyfélteke a hatalomé, a jobb az érzelemé, hogyha a kettő nem együtt működik, azaz az érzelmi értelem nem képes hatni a hatalomra, akkor az fékevesztetten pusztít, mert mindent magának akar. Ez a két világerő működik: hatalom és szeretet. A túlélés-pszichológia mondanivalója itt már kevés – élj túl minden napot –, mert ennél van egy magasabb cél: muszáj hinni, remélni és hagyni egymást szeretni. Ez a spiritualitás dimenziója, amely nem mérhető, nem anyagiasítható. Meg akarták ölni a spiritualitást és az ember szellemi birodalmát, de nem fogják tudni, mert az örökkévaló nem matéria – fejti ki a pszichológus.

Jézus Krisztus a legnagyobb válságmenedzselő Bagdy Emőke szerint: – Egész életútját az önfeláldozás jellemezte minden cselekedetében. Amikor például a vérfolyásos asszony belekapaszkodott és megérintette a ruháját, ő kiárasztotta gyógyító energiáját. Még a legparányibb gesztusaiban is az emberért élt, akit úgy szeretett, hogy az életét áldozta értünk. Az élet egyedüli értelme a szeretet. Ez a jézusi filozófia, és ez az enyém is!