Gyakran ismételt kérdések
Társegyházközség esetén hogyan kell értelmezni a legalább 6 fős presbitérium feltételét?
Az Alkotmánytörvény 21. §-a szerint a társegyházközség két vagy több közel fekvő településen levő egyházrészből áll. Az egyházrészeknek különálló presbitériumuk van, a lelkészi állást együttesen tartják fenn. Ebből következően az egyházrészi presbitériumoknak egyenként kell biztosítani a minimális létszámú presbiter megválasztását.
A gyülekezetünkben van olyan egyháztag, aki évek óta ide jár, az élete példamutató, anyagilag is támogat minket, de eredendően egy evangélikus gyülekezetben konfirmált. A kérdésem, hogy adott esetben ő jelölhető presbiternek? Ha nem, akkor van megoldás a helyzetre? Talán egy áttérés, amit két tanú igazol, elegendő?
A Magyarországi Református Egyház Alkotmánytörvényéről szóló 2022. évi I. tv. 28. § (3) bekezdése értelmében:
„(3) A Magyarországi Református Egyház valamely egyházközségéhez tartozó teljes jogú egyháztagok közé kérheti felvételét az illetékes egyházközség presbitériumától az az evangélikus felekezetű nagykorú, konfirmált keresztyén, aki helyzetéből fakadóan a Magyarországi Református Egyház rendjét megtartva, hitét egyházunk keretein belül kívánja gyakorolni.”
Amennyiben tehát a szóban forgó evangélikusként keresztelt és konfirmált gyülekezeti tag egyháztagként felvételt nyert a református egyházközségben, abban az esetben presbiternek is jelölhető, illetve választható. Az Alkotmánytörvény 49. § (1) bekezdése szerint ugyanis presbiterré az egyházközség választói névjegyzékébe felvett egyháztag választható.
Van olyan szabály életben, hogy főgondnok az lehet, aki már 3 éve presbiter?
A Magyarországi Református Egyház Alkotmánytörvényéről szóló 2022. évi I. tv. 48. § (1) és (3) bekezdése értelmében:
„48. § (1) Minden egyházközségben az egyházi törvényben megállapított kötelességek teljesítésére a legalább háromévi presbiteri szolgálattal rendelkező presbiterek közül főgondnokot kell választani.
…
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben előírt szolgálati időtől az egyházmegye elnökségének hozzájárulásával el lehet térni.”
Főgondnoknak tehát az választható, aki legalább háromévi presbiteri szolgálattal rendelkezik és presbiterré választották. A háromévi szolgálati idő alól az egyházmegye elnöksége indokolt esetben felmentést adhat.
A hatályos választási törvény szerint a lelkipásztor, aki hivatalból tagja a presbitériumnak, beleszámláltatik-e az egyházmegye által megerősített létszámba (pl. 16 fő), vagy a 16 presbiter mellett ő lesz a 17-ik? Szintén kérdéses ez a főgondnok személye esetében.
A lelkipásztor – bár a presbitériumnak hivatalból tagja – nem számít bele az egyházmegye által jóváhagyott presbiteri létszámba. A főgondnok választott tisztségviselője a presbitériumnak, ezért ő beleszámít a presbiteri létszámba.
Amennyiben egy anyaegyházközség nem tud 6 főt jelölni a választásra, úgy megtartható-e a választási közgyűlés?
A Magyarországi Református Egyház választási szabályairól szóló 2022. évi IV. törvény (2024. január 01. napjától hatályos) 50. §-a értelmében:
„A presbiterek száma hatnál kevesebb nem lehet.”
A 26. § (2) bekezdése szerint pedig
„Eredménytelen a választás, ha a megválasztható létszámnál kevesebb tisztségviselőt választottak meg.”
Ebből következik, hogyha még jelölni sem tudnak hat főt, a választás nem tartható meg.
A gyülekezetünkben van olyan egyháztag, aki évek óta ide jár családjával együtt, anyagilag is támogatja a gyülekezetet. 2008. óta teljes jogú egyháztag. 2020-as COVID-os évben kivételesen nem egyházfenntartói járulék formájában fizette be adományát, hanem a parókia megújítása során vásárolt műszaki cikket (355 eFt), így nem került bele a 2021-es választói névjegyzékbe. A 2022-es ill. a 2023-as választói névjegyzéknek tagja. A kérdésem, hogy adott esetben ő jelölhető-e presbiternek? Ha nem, akkor van megoldás a helyzetre?
A Magyarországi Református Egyház Alkotmánytörvényéről szóló 2022. évi I. törvény 49. § (2) bekezdése értelmében:
„(2) Presbiterré és pótpresbiterré az választható, aki legalább három éve teljes jogú egyháztag és legalább egy éve a választó egyházközséghez tartozik. Új egyházközség alakulása esetén ettől a rendelkezéstől az egyházmegye elnökségének hozzájárulásával el lehet térni.”
A fenti rendelkezésből következik, hogy mivel a jelölt 2008 éve teljes jogú egyháztag, így megfelel a 3 éves egyháztagsági követelménynek, illetve mivel 2022-ben és 2023-ban is a választói névjegyzékbe felvett egyháztag, így megfelel az 1 év választói egyházközséghez tartozás követelményének is, így presbiternek megválasztható.
Lehet-e a presbitérium tagjai közül főgondnok-helyettest (is) választani. Bizonyos esetekben vagy helyzetekben lehetséges-e, hogy aláírjon a főgondnok helyett?
A Magyarországi Református Egyház Alkotmánytörvényéről szóló 2022. évi I. törvény 48. § (2) bekezdése szerint:
„(2) A főgondnok helyettesítésére, munkájának segítésére a legalább háromévi presbiteri szolgálattal rendelkező presbiterek közül egy vagy több gondnokot lehet választani.”
Fenti rendelkezés értelmében tehát lehet a presbitérium tagjai közül a főgondnok helyettesítésére gondnokot választani (az elnevezése gondnok, nem főgondnok-helyettes). A gondnok a főgondnok akadályoztatása esetén képviseleti jogot gyakorolhat. Ez azt jelenti, hogy az egyházközség képviselőjeként írhat alá a lelkipásztorral együtt (együttes aláírás).
Ha nálunk közös presbitérium van az anyagyülekezet és a szórványokkal, akkor kell-e vagy lehet-e külön szórványgondnokot is választanunk ott, ahol 2-3-4 presbiter is van?
A Magyarországi Református Egyház Alkotmánytörvényéről szóló 2022. évi I. törvény 48. § (2) bekezdése szerint:
„(2) A főgondnok helyettesítésére, munkájának segítésére a legalább háromévi presbiteri szolgálattal rendelkező presbiterek közül egy vagy több gondnokot lehet választani.”
Fenti rendelkezés értelmében tehát lehet a presbitérium tagjai közül a főgondnok helyettesítésére gondnokot választani. A törvény nem határozza meg, hogy a gondnok „működési területe” hol lehet, csak azt, hogy a főgondnok munkáját helyettesként segíti, így a szórvány gyülekezethez tartozó presbiterek közül is lehet gondnokot választani.
Gyülekezetünkben második nekifutásra sem lett megvállasztva (2 jelölt közül) főgondnok. Először egyik jelölt sem kapta meg az 50%+1 szavazatot, másodjára a vállasztásra jogosultak 10% -a nem volt jelen a választási közgyűlésen. Kérem írják meg, hogy a legközelebbi megismételt választás érvényességéhez és eredményességéhez milyen törvényes szabályok szükségesek?
A megismételt választásnak ugyanazok a szabályai, mint a választási eljárásnak, és a határozatképesség megállapításának is ugyanaz a szabálya, mint amelyet a 2022. évi I. tv. [Alkotmánytörvény] 32. § (3) bekezdése előír.
A hatályos választójogi törvény is csak azt a rendelkezést tartalmazza a főgondnok jelöltek közötti megismételt választásra vonatkozóan, hogy
„(2) … A megismételt választás során megválasztott az, aki a második választáson a több szavazatot kapta.
(3) Amennyiben a megismételt szavazás során is szavazategyenlőség alakul ki, sorshúzással kell dönteni.”
A választásra jogosultak hány százaléka kell, hogy jelen legyen, hogy a presbiter választás érvényes legyen? Mi alapján kell ezt meghatározni?
A Magyarországi Református Egyház Alkotmánytörvényéről szóló 2022. évi I. törvény 32. § (3) bekezdése értelmében:
„(3) Az egyházközségi közgyűlés határozatképes, ha azon az egyházközséghez tartozó, választójoggal rendelkező egyháztagok legalább tíz százaléka jelen van, de ez nem lehet kevesebb a presbitérium létszámának kétszeresénél.”
Tekintettel arra, hogy az MRE választási szabályairól szóló 2022. évi IV. törvény 17. §-a szerint a presbitereket az egyházközségi közgyűlés választja, a választói közgyűlés akkor határozatképes, ha a választói névjegyzékbe bejegyzett teljes jogú egyháztagok legalább 10 %-a jelen van, amely azonban nem lehet kevesebb a presbitérium létszámának kétszeresénél.
Amennyiben a választási bizottság megkeresésekor a presbiter jelöltségre javasolt személyek elfogadják a jelöltséget, akkor a jelöltek listáját tárgyaló ülésen a presbitereknek van-e joga kizárni valakit a jelöltek sorából, amennyiben minden jogszabályi és erkölcsi feltételnek megfelel? Válogathatnak a presbiterek az alapján pl. hogy ne legyen túl sok jelölt, vagy valakivel személyes konfliktusuk van, stb...,vagyis szubjektív megítélés szerint? Amennyiben valamelyik javasolt személyt mégsem találja a presbitérium alkalmasnak arra, hogy jelölt lehessen a presbiter választáson, akkor ennek oka, indoka megismerhető a jelölt vagy az őt jelölő személy számára? Kell a presbitérium döntését jegyzőkönyvezni?
A Magyarországi Református Egyház választási szabályairól szóló 2022. évi IV. törvény 19. § (2) bekezdése szerint:
„(2) A presbitérium az egyházközségi választási bizottság által megküldött névsor alapján összeállítja a szavazólapot. A szavazólapra azok kerülnek fel, akiket a presbitérium tagjainak legalább egyharmada támogatott.”
Ennek megfelelően a presbitérium, a tagjainak legalább 1/3-a által támogatott jelölteket veheti fel a szavazólapra. Döntését nem köteles indokolni. A presbitérium üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(Lelkipásztor kérdezi) Családommal ez év februárjában költöztünk a gyülekezetbe. Családom tagjai, akik választásra jogosultak (feleségem és két felnőtt gyermekem) hol választhatnak? Az előző gyülekezetben vagy van módjuk az új gyülekezetükben elöljárókat választani?
A Magyarországi Református Egyház Alkotmánytörvényéről szóló 2022. évi I. törvény 28. § (2) bekezdése értelmében:
„28. § (2) Teljes jogú egyháztag az, akit megkereszteltek, konfirmációi fogadalmat tett, a gyülekezeti istentiszteleten és az úrvacsorai közösségben részt vesz, nagykorú, valamint egyházközségében az egyház fenntartásához egyházfenntartói járulék fizetésével hozzájárul. A teljes jogú egyháztagot a választói névjegyzékbe fel kell venni.”
A 30. § e) pontja értelmében:
„30. § Az egyháztag joga:
e) az egyházi tisztségek betöltésekor, nagykorúságának elérésétől – egyházi törvényben meghatározott feltételek mellett – választó és választható.”
A 32. § (1) bekezdése szerint:
„32. § (1) Az egyházközségi közgyűlést az egyházközség választói névjegyzékébe felvett teljes jogú egyháztagok alkotják.”
A Magyarországi Református Egyház választási szabályairól szóló 2022. évi IV. törvény 1. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak szerint:
„1. § (1) A választói névjegyzék az egyházközséghez tartozó teljes jogú egyháztagok nyilvántartása. A választói névjegyzék tartalmazza az egyházközséghez tartozó teljes jogú egyháztagok nevét, lakcímét, ezek azonossága esetén egyéb személyes azonosító adatot.
(4) A választói névjegyzéket a presbitérium minden év december 31‐i állapota szerint felülvizsgálja, és az ezt közvetlenül követő második vasárnapig, de legkésőbb a következő év január 31. napjáig a névjegyzékben szereplő egyháztagok számára a helyben szokásos módon megismerhetővé teszi.”
A 21. § (1) bekezdése szerint:
„21. § (1) A választás az istentiszteletet közvetlenül követő egyházközségi közgyűlésen, személyesen történik.”
Fenti rendelkezések alapján bármely választásra jogosult egyháztag (a lelkipásztor hozzátartozói is) abban az egyházközségben szavazhat kizárólagosan, amelynek teljes jogú tagja, és szerepel a 2022. évi választói névjegyzékben. Amennyiben Önök 2023. év februárjában kerültek új szolgálati helyükre, értelemszerűen még nem lehetnek az új egyházközség választásra jogosult teljes jogú tagjai, tehát a választási eljárásban nem vehetnek részt. Ugyanez vonatkozik azonban az előző gyülekezetükre is, hiszen ott viszont (2023 február előtti időponttal) megszűnt az egyháztagságuk, tehát amennyiben szerepelnének is a 2022-es választói névjegyzékben, az egyháztagság megszűnésére tekintettel nem vehetnek részt az ottani választási eljárásban.
Érkezett egy kérés, miszerint egy mozgásában korlátozott egyháztagunk szeretne szavazni majd. Az otthonát elhagyni nem tudja, de ég a vágytól, hogy a gyülekezet következő 6 évének vezetőiről véleményt nyilvánítson. Kérdésem az lenne, mivel a törvényben erre nem találtam utalást, lehet-e valamilyen módon szavaznia a Testvérnek? Ha igen, milyen követelményeket kell betartani?
A Magyarországi Református Egyház választási szabályairól szóló 2022. évi IV. törvény 21. § (1) bekezdése kimondja:
„21. § (1) A választás az istentiszteletet közvetlenül követő egyházközségi közgyűlésen, személyesen történik.”
Tekintettel arra, hogy a törvény ez alól nem tesz semmilyen kivételt, így az illető egyháztag az otthonában nem, csak a közgyűlésen, személyesen tud érvényesen szavazni.
„Aki legalább egy éve a választó egyházközséghez tartozik” – Azokat az egyháztagokat értjük ezalatt, akik a 2022-es választói névjegyzékben szerepelnek?
A Magyarországi Református Egyház Alkotmánytörvényéről szóló 2022. évi I. törvény 28. §-a határozza meg az egyháztag és a teljes jogú egyháztag fogalmát. E szerint:
„28. § (1) A Magyarországi Református Egyház tagja minden magyar, illetve Magyarországon élő nem magyar állampolgár, akit a református egyház szertartása szerint megkereszteltek, valamint az a nagykorú keresztyén, aki magát reformátusnak vallja.
(2) Teljes jogú egyháztag az, akit megkereszteltek, konfirmációi fogadalmat tett, a gyülekezeti istentiszteleten és az úrvacsorai közösségben részt vesz, nagykorú, valamint egyházközségében az egyház fenntartásához egyházfenntartói járulék fizetésével hozzájárul. A teljes jogú egyháztagot a választói névjegyzékbe fel kell venni.”
Az Alkotmánytörvény 49. § (2) bekezdése kimondja:
„(2) Presbiterré és pótpresbiterré az választható, aki legalább három éve teljes jogú egyháztag és legalább egy éve a választó egyházközséghez tartozik. Új egyházközség alakulása esetén ettől a rendelkezéstől az egyházmegye elnökségének hozzájárulásával el lehet térni.”
Ennek megfelelően presbiterré az választható, aki az Alkotmánytörvény 28. § (2) bekezdése szerinti teljes jogú egyháztag legalább 3 éve (akit felvettek a névjegyzékbe), és aki legalább egy éve annak az egyházközségnek a választói névjegyzékbe bejegyzett tagja, amely a választást lebonyolítja és amelyben presbiternek jelölik az egyháztagot. A „legalább egy éve” kitétel a 2022. évi választói névjegyzék szerinti teljes jogú egyháztagokat jelenti.
„aki legalább három éve teljes jogú egyháztag” – Azokat az egyháztagokat értjük, akik 2020-2021-es választói névjegyzékben szerepelnek nálunk? Akik a 2022-esen szerepelnek, de a 2020-2021-esen nem, azokat hogyan ellenőrizzük?
„Aki legalább három éve teljes jogú egyháztag” kitétel a 2020-2021-2022. évi névjegyzékekben szereplő teljes jogú egyháztagokat jelenti. Ebben az esetben azonban nem feltétel az, hogy a jelölt ugyanabban az egyházközségben legyen teljes jogú egyháztag három éve, hanem más egyházközséghez való tartozás is megalapozza a választhatóságot. Ha valaki 2020-2021. években máshol volt teljes jogú egyháztag, a korábbi tagságának helye szerinti egyházközségi elnökségtől beszerzett igazolással tudja igazolni a feltételeknek való megfelelést.
Vannak olyan testvérek, akik Kárpátaljáról települtek át, ott voltak egyháztagok. Nálunk, csak a 2022-es vagy csak a 2023-as választói névjegyzékben szerepelnek, de jelölték őket presbiternek. Érvényes-e az ő jelölésük, megválaszthatók e presbiternek egyházközségünkben?
A Magyar Református Egyház Alkotmányának 8. §-a szerint:
„8. § A választójog és választhatóság kérdésében az egyes részegyházak és társult közösségi tagok belső jogszabályai az irányadóak.”
Tekintettel arra, hogy a Magyarországi Református Egyház választási szabályairól szóló 2022. évi IV. törvény nem szabályozza ezt a kérdést, illetve nem zárja ki azt, hogy a határon túli magyar református gyülekezetekhez tartozó, azonban a teljes jogú egyháztagság feltételeinek mindenben megfelelő egyháztagok presbiterré választhatók legyenek, ezért a Kárpátaljáról származó református egyháztagokat is választójog és választhatósági jog illeti meg.
Azok főgondnok jelöltek, akik korábban pótpresbiterek voltak, megválaszthatók-e főgondnoki tisztségre?
Az Alkotmánytörvény 48. §-a a következőképpen rendelkezik:
„48. § (1) Minden egyházközségben az egyházi törvényben megállapított kötelességek teljesítésére a legalább háromévi presbiteri szolgálattal rendelkező presbiterek közül főgondnokot kell választani.”
A pótpresbiter nem azonos a presbiteri tisztséggel, ennek megfelelően nem választható meg főgondnoknak, amennyiben korábbról sem rendelkezik 3 évi presbiteri szolgálattal.
Az egyházközség alkalmazottjai, illetve közvetlen hozzátartozóik választhatók-e presbiternek?
Az egyházközség alkamazottjai és közeli hozzátartozóik megválaszthatók presbiternek, amennyiben a választhatósági feltételeknek egyébként megfelelnek.
A fentiek alapján lehet-e presbiterjelölt a lelkipásztor rokona? („házastársa és annak egyeneságbeli rokona...”) Szeretnénk az Önök véleményét kérni, hogy férj-feleség, szülő-gyermek lehetnek-e egyszerre presbiterek?
Férj-feleség, szülő-gyermek szintén presbiterré választható, ha egyébként a presbiterré választhatóság egyéb feltételeinek megfelelnek.
Szükséges-e azokat a presbiterjelölteket is kiértesíteni, akik nem felelnek meg a törvényi feltételeknek?
A feltételeknek nem megfelelő jelöltek kiértesítését a törvény nem írja elő, az erről szóló döntést a helyi szokásoknak, gyakorlatnak megfelelően hozhatja meg a presbitérium.
Kérdésünket egy példával szemléltetjük. A presbitérium egyházmegyei közgyűlés által meghatározott létszáma: 12 presbiter és 3 pótpresbiter. A választáskor egyéni szavazást tartanak. 100 fő választ. Az eredmény pedig az egyszerűség kedvéért: 12 fő egyen egyenként 90-90 szavazatot kap. 3 fő pedig 40-40 szavazatot. Ám ez „kevés” megválasztásukhoz. Két hét múlva csak a pótpresbiterekre új választást kell lefolytatni? (Megjegyzés: ekkor szinte biztos, hogy 100%-ban megválasztják őket...) Természetesen általánosságban is igaz a kérdés. Ha a választáskor 1-2 fő pótpresbiter nem kapja meg a szavazatok felét, akkor, hogy meg legyen a létszám, rögtön új választást lehet tartani?
A 2022. évi IV. törvény (választási törvény) 26. § (2) bekezdése szerint:
"(2) Eredménytelen a választás, ha a megválasztható létszámnál kevesebb tisztségviselőt választottak meg.
(3) A választást eredménytelensége esetén tizennégy napon belül meg kell ismételni."
Ennek megfelelően, ha a jelöltek közül 3 fő nem kapta meg a szükséges szavazatot, a választást meg kell ismételni.
A választás eredménytelensége esetén – a péédabéli esetben - a választást csak a pótpresiterekre kell megismételni.