A Magyarországi Református Egyház kiterjesztette az egyháztagságot a határon túli magyarokra.
Előzmények
Mint ismeretes, egyházkerületi elnökségeink már a kettős állampolgársággal kapcsolatos széleskörű vita kirobbanását megelőzően állást foglaltak a kettős állampolgárság ügyében, kifejezve, hogy az számunkra nem politikai, hanem lelkiismereti kérdés.
A kötelező erejű eredmény nélkül zárult 2004. december 5-iki népszavazás után a Magyarországi Református Egyház továbbra is kötelességének érzi a határon túli magyarok ügyének rendezésében való közreműködést.
A 2004. december 5-i népszavazás eredménytelensége azt jelenti, hogy hitünkkel és értékeinkkel mi magunk is kisebbségbe kerültünk. A Magyarországi Református Egyház kezdettől fogva arra törekedett, hogy ne pártpolitikai érdekek mentén kezeljék a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyét, és határozottan kifejezte a határon túli nemzettestekkel fennálló közösségét. Az utolsó percig minden rendelkezésre álló eszközzel azon fáradoztunk, hogy a december 5-i választás szabadságának felelőségére és a döntés erkölcsi, társadalmi, nemzeti súlyára felhívjuk a figyelmet.
A Kárpát-medencei reformátusság élő közösségének megnyilvánulása, hogy határon túli lelkészek vendégszolgálatával ünnepeltünk advent első és második vasárnapján, közel 500 magyarországi egyházközségben. Húsvét után április 3-án és 10-én pedig több mint ötszáz magyarországi lelkipásztor szolgált határon túli református gyülekezetekben. Együttléteinkkel, közös szolgálatainkkal azt kívántuk kifejezni, hogy a népszavazást követően változatlanul valljuk, hogy nekünk, anyaországiaknak szükségünk van a határon túli magyar nemzettestek és keresztyén gyülekezetek hűségére, helytállására, bátorságára és szeretetére.
Azt is fontos elmondani, hogy a Zsinat 2004. december 7-iki ülésén ajánlásokat fogalmazott meg a kettős állampolgárságról alkotandó törvényjavaslat tartalmához a Magyar Köztársaság Parlamentje részére.
A Zsinat mostani ünnepélyes döntése egyenes folytatása a zsinati állásfoglalásainknak, és a határokon átívelő szolgálatainknak. A törvényben rögzített egyháztagságot a mostani történelmi jelentőségű határozatával kiterjesztette a világ különböző részein élő magyar reformátusokra.
A törvényről
Az 1967-ben megfogalmazott küldetéstörvény még nem térhetett ki a határon túl rekedt magyar reformátusokkal vallott egységre. A törvény szövege csak azt tartalmazhatta, hogy a Magyar Református Egyházat az egész világ református egyházaival a hit egysége fűzi egybe. A rendszerváltás után 1994-ben fogadta el a Zsinat az azóta többször módosított MRE Alkotmányáról és Kormányzatáról szóló törvényt. Ez a törvény már kimondja, hogy az MRE a más országokban élő magyar református, illetve református egyházakkal egy lelki közösséget alkot.
Ennek szellemében erősödtek kapcsolataink, megalakult a Generális Konvent, ahol az egyháztestek nemcsak mint szervezetek szervezik kapcsolataikat, hanem az egyháztesteken belül a hívek egysége is ki kell fejeződjön.
Úgy tartottuk szükségesnek, hogy egymás elfogadása jogi formában is elfogadásra kerüljön. A jogszabály szövegéből világosan kitűnik, hogy az egyházi tagság a teljes elvi egységén túl, nem veszélyezteti az egyháztestek autonómiáját, mivel kimondja, hogy mindenki a saját lakóhelyén gyakorolja az egyháztagságából adódó jogokat és kötelességeket.
2005. I. törvény a Magyarországi Református Egyházról és szolgálatáról szóló 1967. évi I. törvény módosítása egységes szerkezetben
1. § (1) A Magyarországi Református Egyház Jézus Krisztus egy egyetemes keresztyén anyaszentegyházának része, Krisztus teste s így felkenetésének és szolgálatának részese. A Szentírás alapján, az Apostoli Hitvallás, valamint elfogadott hitvallásai: a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás értelmében egyedüli fejének az Úr Jézus Krisztust ismeri.
(2) A Magyarországi Református Egyház tagjának tekinti a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot.
(3) Egyháztagsági jogait és kötelességeit mindenki az állandó lakóhelye szerint szervezett, önálló működésű, autonóm egyházi szervezetében gyakorolja. Az itt kinyilvánított magyar református egység tényleges gyakorlására, az egyháztestek teljes konszenzusával, az anyaország határain átívelő szervezetek hozhatók létre.
(4) A Magyarországi Református Egyházat az egész világ református egyházaival a hit egysége fűzi egybe. Az egyetemes keresztyén anyaszentegyház közösségében ökumenikus kapcsolatok fenntartására törekszik.
Budapest, 2005. május 26.