Első ülését tartotta 2023. március 30-án a Coetus Theologorum júliusi találkozását előkészítő munkacsoport. A Coetus Theologorum – a Kárpát-medence hat magyar református lelkipásztorképző intézményében oktató teológiai tanárok lelki és szellemi fóruma – újbóli összehívásának ötlete először a 2022 márciusában Kolozsvárott rendezett Tavaszy-napokon merült fel.
A konferencia utolsó napján tartott kerekasztal beszélgetésből világosan látszott: a kárpát-medencei teológiai képzések mind nagy mértékben hasonló kérdéseket tesznek fel a lelkipásztorképzés, s így az egyház jövője kapcsán. A Kolozsvári Református Egyházkerület főjegyzője, Dr. Kolumbán Vilmos József e találkozás tapasztalataiból kiindulva, s az idő alkalmasságát remélve kezdeményezte a Coetus újjáélesztését. Ezzel szinte egy időben, 2022 novemberében az MRE Zsinata a 2023-as évet A lelkipásztori hivatás évének választotta, melynek egyik fő célkitűzése teret adni arra, hogy újragondoljuk, miképpen toborozzuk, képezzük, s kísérjük szolgálatukban lelkipásztorainkat. A párhuzamos elképzelések és kezdeményezések így a lelkipásztorképzés megújításánál találkoztak, s az MRE zsinati tanácsosa, Gér András László koordinációja mellett már 2022 decemberében megkezdődött a teológiai tanárokkal való egyeztetés a képzés reformja kapcsán. Gér András László ez év március elejéig mind a hat teológiai tanári kart meglátogatta, beszámolt a Zsinat éves programtervéről, s Kolumbán Vilmos támogatásával képzőhelyenként három tanár delegálását kérte egy a Coetus-t előkészítő munkacsoport megalakításához. Az intézményvezetők által kijelölt képviselők még március közepén megkapták – a zsinati zanácsos szűkebb munkacsoportja által előkészített – a lelkipásztorképzést a ma lelkipásztorképe és a kompetencia-alapú oktatás szemszögéből elemző vitaanyagot, melynek tárgyalása és értékelése a hó végi ülés egyik fő napirendi pontja volt. A munkacsoport első találkozására online formában került sor a következő teológiai tanárok jelenlétével: Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet: prof. Dr. Kolumbán Vilmos József, Dr. Ősz Sándor Előd, prof. Dr. Kiss Jenő. Selye János Egyetem Református Teológiai Kar: ThDr. Lévai Attila, ThDr. Somogyi Alfréd. Debreceni Református Hittudományi Egyetem: prof. Dr. Kustár Zoltán, Dr. Hodossy-Takács Előd. Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar: prof. Dr. Hanula Gergely. Sárospataki Református Teológiai Akadémia: Dr. Barnóczki Anita Dr. Füsti-Molnár Szilveszter, Dr. Rácsok Gabriella. Zsinati részről: Gér András László, Tóth-Gyóllai Dániel.
Az ülést Gér András László zsinati tanácsos nyitotta meg Igeolvasással (Ef 4,11–16) és imádsággal, beszámolt az ülést megelőző munkákról, majd pedig a tagok oszthatták meg véleményüket és váradalmaikat a Coetus előkészítése kapcsán. A debreceni teológiát képviselő tanárok a júliusig elvégzendő feladatok rendszerezését és priorizálását kezdeményezték, javasolva, hogy a munkacsoport készítsen tervezetet a református teológia-lelkész szak képzési és kimeneti követelményei kapcsán, melynek zsinati határozattal való megújítása hosszú idő óta várat magára (2006). A komáromi és kolozsvári teológiák képviselői felhívták a figyelmet a különböző jogszabályi keretekre vonatkozóan, Kolumbán Vilmos azonban kiemelte, e korlátok csak részben érintik a református lelkészképzés lényegét, így nem lehetetlen az egyeztetésben közös úton haladnunk határon innen és túl. A kiküldött vitaanyagra vonatkozóan több teológia képviselőjétől, s különösen a sárospatakiaktól hangzott el a javaslat: szűkítsük le az elvárandó kompetenciák területét a lelkészképzés határain belülre, s inkább helyezzünk nagyobb hangsúlyt a továbbképzésre, minthogy túlzott elvárásokkal terheljük meg a teológián eltöltött éveket. A képzés bemeneti oldalán állókra, s különösen is a másoddiplomás potenciális szolgálattevők képzésére hívta fel a figyelmet Hanula Gergely, a budapesti hittudományi kar jelen lévő képviselője. A kolozsvári teológián oktató Kiss Jenő hozzászólását általános egyetértéssel fogadta az ülés, miszerint a teológiai képzés újragondolásához elengedhetetlen azon teológiai alapelvek lefektetése, melyek aztán az egész munka jellegét, s a képzést meghatározó külső tényezők értékelését is meghatározhatják.
A közel két órányi egyeztetést követően záruló ülés egyezményes célkitűzései a következők voltak: 1. a lelkipásztorképzés teológiai alapelveinek kidolgozása a kárpát-medencei reformátusság jelenlegi helyzetének figyelembevételével, 2. a képzésre hatást gyakorló külső tényezők összegyűjtése, melynek alapján lehetővé válik az időrendi priorizálás a júliusig elvégzendő feladatok kapcsán, 3. a vitaanyag a képzés kereteit jobban szem előtt tartó szűkítése, egyszerűsítése, tisztázása, s egyúttal az oktatói kompetenciákra való kiterjesztése.